Igen, jól olvastátok a címet. Régen is olvastam hasonló könyveket a női nem megismerése céljából, de szórakozásnak sem volt rossz. Most úgy döntöttem, ízekre szedem, mitől sikeres az utóbbi években az Szürke ötven árnyalata. Igaz, már a megjelenéskor lehetett tudni, miről szól a történet, és röviden annyit elöljáróban: ezt a keretet feldolgozták már x+1 alkalommal a filmeken is. Gondoljunk a My Fair Ladyre vagy a Pretty Womanre, de még a Meseautót is említhetném. Mindegyik sikeres volt női körökben, a Szürke csak megfűszerezte némi szexszel. No de nézzük az alapokat!

Lássuk az alapkaraktereket, ami egy női regény írásához kellenek! A hölgy főszereplő lehetőleg a nagy átlagból kerüljön ki, akivel minden nő azonosulni tud. Ez lényeges! Olyan környezetben éljen, ami jó táptalaj lesz egy átlagos életút bejárására a kezdetektől a jelenig, a történet kezdetéig. Milyennek kell lennie?

A nő ruházata ne legyen hivalkodó, inkább amolyan esetlen (mondhatnánk lúzernek is, de nőkre nem illik ilyet mondani), tehát (a mai divat szerint): nem tangás, lapos sarkú, átlagosan farmert és pólót hordó lány, aki kb. a húszas éveiben járhat. Fiúk nem igazán néznek rá, a férfiak nem veszik komolyan, maximum barátként. Beolvad a környezetbe, inkább tanul, nehogy sérüljön. A kor miatt sok tapasztalata sincs, csak maximum abban a környezetben, ahol nevelkedett. Az új dolgokra nem nyitott, inkább zárkózott, de álmodozó típus. Legtöbbször szüleivel él, netán a barátnőjével, hogy mutassa: elindult a függetlenség útján. Jó esetben biciklivel jár, saját autója nincs, inkább tömegközlekedik, beolvad a hétköznapok monotonitásába. Mivel szex is van itt-ott a történetben, a testalkata legyen átlagos, természetes, semmi kirívó.

Milyen az ideális álom férfiszereplő? Nyilván milyen lehet a herceg fehér lovon? Mindenképpen sármos, nem meleg, ideális izmokkal és méretekkel rendelkezzen, hallgasson operát (ezzel utalva kifinomult lelkivilágára), ismerje a borokat, sportoljon (egészséges életmód, nincs tunyulás!) Persze elengedhetetlen, hogy más társadalmi körből kerüljön ki. Elsősorban gazdag legyen, hiszen az mutatja, hogy bármit megtehet, nem uralkodik más felette. A gazdagság több dolog miatt is fontos: elérhetetlenséget sugall, önállóságot, magabiztosságot, vezetést, karizmatikus személyiséget, hiszen ezt el kellett érnie. Plusz a sárm is így hozható ki a legjobban, hiszen ad magára, van miből. De nem lesz álomlovag, ha beképzelt seggfej, tehát mindenképpen kedvesnek, ám titokzatosnak kell lennie. Hiszen a nők szeretnek agyalni, hogy milyen a férfi, mivel foglalkozik, mitől lett gazdag, mit csinál és még sorolhatnám. Tehát a titokzatosság is kell. A titokzatosság mindig zárkózottsággal párosul, amit valami korábban ért sérelem vagy sérülés okozott. Máris kész az első alap: megtudni a nőnek, hogy vajon miért ilyen a férfi? De ne rohanjunk előre!

Szóval adott a férfi, aki elérhetetlen, sármos, a teste egy adoniszé, a jelleme maga a megtestesült úriember, aki tenyerén hordozza a nőket és amelyik hölgy reá néz, az menten elolvad. Bokáig. Adott egy olyan nő, akit bármelyik metrón vagy buszon látni. És megtörténik a szikra! Nyilván egy véletlennek kell lennie, hiszen mi más lenne, persze személyes találkozásnak, mert a szerelem úgy szép, ha első látásra térdrogyasztó. Ilyenkor illik leírni, hogy remeg a térd, omlik össze a szív köré vont szikla és homályosodik el a szem. A férfi nyilvánvalóan ismeri a jeleket, hiszen tapasztalt, egyből irányítani tudja a tapasztalatlan nőt. Mivel egy úriember, egy valódi lovag, felkarolja, mulattatja a nő zöldfülűsége. Sőt: meg is kedveli a nőt, szerelmes lesz belé (később). Csak belé, az eddig szürke kis verébbe, akire még senki sem figyelt fel így. (Pontosítok: felfigyelt más is rá, de a veréb nem látta meg. Bocsánat: a szíve nem látta meg - a romantika kedvéért.)

Aztán jöhetnek a vívódások, aminek egy gyökere van a nőnél: miért én? És ez a kérdés megy végig az egész történetben. Szituációk sora, hogy a férfi bizonyítson, szemével mélyeket nézve hódítson, elhitesse a nővel, hogy igenis ő kell neki, esetleg a történet közben rádöbbenjen: a nő nem csak játékszer, hanem ahogy megismeri törékeny kis lelkivilágát, beleszeret a nőbe. Persze van egy vagy több csavar a kételkedések miatt, hogy a pár megedződjön. Végül persze hepiend, esetleg szomorú feloldás. Ennyi.

De az alapok után mi kell még? Elhitetni az olvasóval, hogy egy átlag ember is kiemelkedhet és tündökölhet, mint egy ékszer. Mert mindenki erre vágyik. A nőknek írt történet másik fontos lényege, hogy a szerelem győz, akármilyen körülmények között vannak a szereplők. Bár a józan észnek néha ellentmond a cselekmény, akkor is követi a férfit, mert szerelmes belé. Mivel a férfi bármit megtehet, ezért sok olyan dolgot mutat a nőnek, amit az korábban nem tapasztalt (amúgy is más kaszt voltak), miközben engednie is kell: "most először csinálom ezt" mondatnak sokszor el kell hangoznia a férfi szájából, hogy mutassa: behódolt a nőnek és neki különleges. Ezzel még jobban kötheti a szálakat (és a nőt) magához. Persze ha már kötődés és bármit megtehet a férfi: drága ajándékokat kell adnia a nőnek, így ez is egy olyan konfliktusforrás lehet, amit később nagyon jól ki lehet használni. Persze a nő nem utasítja vissza végül, hanem elfogadja.

Röviden ennyi, nem kell több. A történet hossza persze függ az érdektelen párbeszédektől, leírások részleteitől, ami női olvasók esetében lényegesek, mert nem szeretnek túl sok leírást olvasni, inkább a párbeszédek a hangsúlyosabbak a romantikus regények esetében, hiszen valahogyan ki kell deríteni a sok titokzatosságot. Ennek csepegtetése minél lassabban történik, annál tovább olvassák a történetet és lehet vastagítani a könyvet. Persze ésszerű határok között, hiszen a köztes időket is ki kell tölteni valamivel. Erre egy jó módszer akadhat: más és más helyszín vagy mellékszereplő(k) bevonása. Egy ilyen színfolt megjelenésével máris lekötjük az olvasót, még ha eseménytelen lenne vagy ismétlődő részek merülnének is fel. Fő, hogy a titokzatosság minél tovább fennmaradjon, de részleteket kell csepegtetni.

Végül a fogalmazás. A nőknél van egy határ, ami a direktséget jelenti, főleg intimitások területén. Más területen lehetünk konkrétak: a márkák megnevezése még akár reklámnak is jók, hiszen ha a könyv siker, azt veszik majd a rajongók, amit a szereplő is használ, mert az a menő. Viszont az intimitásnál borotvaélen táncol az író: lehet írni kissé konkrétabb dolgokról is, de csakis egy nő szemszögéből, ha nőknek írjuk, ha férfiaknak, akkor csak a férfi oldaláról. A másik nem érzelmei, reakciója ilyenkor nem lényeges, hiszen az átélhetőséget megtörné. Persze ha nincs intimitás a történetben a csókon kívül, akkor ez utóbbi elsikkad, de még egy csóknál is figyelni kell arra, hogy kinek a szemszögéből íródik a sztori. Máskülönben a történet csak egy sima elbeszélés lesz. Úgy tűnik, ilyenkor egyik nem sem kíváncsi a másik nem érzéseire és gondolataira. Inkább álomvilágban szeretünk élni, mint a valóságban, ami ugyanolyan izgalmas és érzéki lehetne, mint a rózsaszínű felhővilág.