Életlapok

A külföldi magyar író

Miért kell csalni az olvasók felé?

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható 2014. szeptember 30.

Minap akadt a monitoromra egy pár napos Index cikk, ahol nem értik, miért is adnak ki egy magyar írótól külföldi (tehát például angol) néven könyvet. Vajon ez miért divat még mindig? A válasz nagyon egyszerű és kézenfekvő, ha kissé belegondolunk. De ez módi nem újkeletű, ráadásul személyes tapasztalataim is vannak ezügyben.

Kezdjük ott a visszatekintést, hogy a külföldi írók neve alatt megjelenő műveket a legtöbb magyar jobban vásárolja, mint egy magyarét. Mert talán úgy érezzük, hogy beleszagolhatunk egy másik kultúrába, életvitelbe, mert talán az író hazájában, fantáziájában másképp gondolkodnak, élnek az emberek, mint idehaza. A francot. Az ember mindenhol ember ugyanolyan vágyakkal, akár itthon, akár kint él. A vágyak pedig aszerint alakulnak, milyen környezet vesz körbe és mit nem kapunk meg. Itthon is lehet akár víz, étel vagy akár a csillagflotta után álmodozni, egy gyilkosságot pedig szinte bárki el tud képzelni.

Egy jó könyvet az író stílusa határoz meg, hogy mennyire tudja átadni az élményt, a fantáziát. De nemcsak itthon, külföldön is előszeretettel használnak álneveket, gondoljunk pl. Rowlingra. De míg odakint Rowling a korábbiaktól eltérő stílus miatt váltott nevet, addig itthon először inkább külföldi névvel próbálkoznak az íróink, majd (ha már befutottak) merik használni a sajátjukat. A stílus típusú álnévre persze itthon is van példa: Lőrincz L. László/Leslie L. Lawrence ismerős lehet sokaknak. Ha korábbra akarok visszanyúlni, a 30-as években élt egy P. Howard álnevű zseniális író, valódi nevén: Rejtő Jenő. Tehát az álnéven írás sem újkeletű.

Viszont a könyvpiac eléggé telített, főleg az internetes blogok korában, ahol elektronikusan már bármi megjelentethető. Újabb szintre kellett emelni a trükköt: már angol fordítást is készítenek a könyvhöz, majd úgy állítják be idehaza, mintha egy külföldi könyv kerülne végre megjelenítésre (ahogy a cikk is írta). Persze ezzel nem lenne gond, ha mondjuk először tényleg külföldön futna be egy magyar író műve, majd itthon (fricska a kiadónak: "nem kellett az írásom magyarul, hát fordítsátok le, miután kint befutott") megjelenne. De sajnos a cikkben pont nem erről van szó, hanem egy álfordításról, amivel azt a látszatot keltik, hogy kint micsoda sikerkönyv. Mert a kiadó azt gondolja: messziről jött embernek azt mondanak, amit akarnak. Pedig a mai, netes világban szinte minden visszanyomozható. De akkor mégis miért van erre szükség? Mert sokan nem néznek utána, elhiszik és falják. Mert külföldi írta és nem pl. Kovács Géza, az ismeretlen szerző. Ha most lépre piacra Nemere István, vajon ki figyelne fel a könyveire?

Végül a kiadókról pár gondolat. A kiadók is biztosra szeretnek menni: minél nagyobb, annál kevesebb az esély egy ismeretlennek befutni náluk. Ugyanis a nagy kiadó biztosra megy: sikerkönyveket adnak ki, elsősorban külföldi bestsellereket vagy hazai ismert emberek/celebek műveit. Viszont nekik is nehéz lenne egy ismeretlen ember művét áttolni a telített piacon. Bár kellő reklámmal és hátszéllel nem lehetetlen, de jóval több marketinget igényel, mint egy már befutott író vagy híresség könyve. Itt jön persze a csavar: a kis kiadók ezzel szemben sok új írót karolnak fel, de a hátszél is puszta szellő jó esetben. Mert nekik kellenek az írók, de kevesebb pénz van marketingre. Emiatt előfordulhat, hogy az írónak a megjelenési költségekbe is bele kell szállni.

Személyes tapasztalatom van mindkét kiadó-verzióval: az első Sukitore könyvet három éve várom, hogy egy nagy kiadó megjelentesse. Mivel a név és az oldal ismeretlen a nagyközönség előtt, fektetik a dolgot, írásbeli és személyes megkeresésre érdemben nem válaszolnak, szerződéssel kötnek magukhoz több évre. Korábban egy kis kiadónál voltam, ahol azonnal kitették a könyvet megjelentetésre, de érdemi lépést akkor kezdtek volna, ha x számú megrendelés beérkezik, ami egy ismeretlen könyv esetében szintén ügynökmunka (ergo: saját marketing). A fentebb leírtakkal tisztában voltam, ezért (és mert egy gyűjteményről van szó) nem véletlenül az oldal nevében, Sukitore néven jelent volna meg a könyv, és (a diszkréció miatt is) az írók álneveken jegyezték a leírtakat. Mégis kevés volt a megjelenésre. Ráült a nagy kiadó és kivárat. Nem véletlenül gondolkodtam azon, hogy angol nyelvterületen mégis sikert érne el a könyv, mert a piac nagyobb és aztán majd fordíthatják vissza magyarra. Nem álfordítás miatt, hanem valódi befutásra gondoltam. De tényleg ez kell ahhoz, hogy idehaza egy új stílust és műfajt többen fedezzenek fel?

Utóirat: a Sukitore könyvet vagy négy éve saját pénzből kinyomtattam, ISBN számot is kapott. De a kiadóknál van az a hátszél, ami befuttathat vagy porba alázhat. Meg is elégeltem a kiadók tökölését, és egy újabb összeállítást készítettünk, amit ingyen bárki letölthet a weboldalunkról e-könyv formájában, Szabadon címmel. Így a netes világ terjeszti azt, amit a kiadó gátol. De ha már ilyen trükkök kellenek, mint álfordítás, akkor felvetődik a kérdés a hazai piac elfogadóképességéről, telítettségéről is: van még hely?

A bejegyzés trackback címe:

https://mykee.blog.hu/api/trackback/id/tr346746301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.10.01. 09:07:37

"a Sukitore könyvet vagy négy éve saját pénzből kinyomtattam"
Én is hasonló cipőben járok, tudnál mondani esetleg egy hozzávetőleges árat, hogy mennyibe került?

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2014.10.01. 09:14:57

@Hoppácska: Anno egy példány hozzávetőleg egy ezresbe került, ahol nyomtattam (maszek nyomda volt), összesen 20 példányt nyomattam. A mai árak nem tudom, hol tartanak, viszont ha nincs terjesztői hálózatod vagy elég rajongód, akkor ez az út tényleg felejtős. Egyrészt, ha ismerős venné, egyből alkudna, hogy ne legyen drága, a nem ismerősök közül meg valahogy nem akaródzik a könyvvásárlás, csak ha nagyon befutottál.
Tehát inkább az e-book felől látom a továbblépést, pl. Google Play vagy iTunes.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.10.01. 11:59:10

@mykee:
"Anno egy példány hozzávetőleg egy ezresbe került, ahol nyomtattam (maszek nyomda volt), összesen 20 példányt nyomattam."

Aha.

Azt mondják, ha legalább száz példányt csinálsz, akkor sokkal olcsóbb... és ha olcsóbb, akkor az se baj, ha ingyen adod pár embernek...

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2014.10.01. 12:19:30

@Hoppácska: Végülis, ha van ennyi megspórolt pénzed, akkor 100 felett már tényleg mindegy. :) Csak nehogy ebből úgy járj, mint a Bűnös várossal (Valami Amerika). :-)
Úgyhogy a 100 feletti példányt már akkor rendelném be, ha hirtelen nagy a kereslet és már tolonganak az ablakban, vagy az első pár példányt elviszik 2 perc alatt.

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.10.01. 13:17:33

@mykee:
"Végülis, ha van ennyi megspórolt pénzed, akkor 100 felett már tényleg mindegy. :)"

Hááát... tulajdonképpen ha tényleg ennyibe kerül - egyhavi minimálbér - akkor érdemes ennyit csinálni. Ha már úgyis megrendeled egy nyomdában, amivel amúgyis gürc van stb. stb.

"Csak nehogy ebből úgy járj, mint a Bűnös várossal (Valami Amerika). :-) "
Hogy a takarítónőkkel olvastatom el? :)

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2014.10.01. 13:30:59

@Hoppácska: Hát ha egy takarítónő arra jár, lehet így is népszerűsíteni... :-D
De tényleg tőled, a pénzedtől és az olvasótábortól függ, mennyit adj ki. :-)

Takács Sándor hentes és mészáros (Hatvan) 2014.10.01. 14:11:54

@mykee:
Köszi az infót.
Tulajdonképpen csak erre voltam kíváncsi, hogy egy könyv tízezer, százezer, vagy egymillió forint-e... :)

Kőtőkálmán 2014.10.01. 15:06:36

A zseniális Rejtő Jenőnek még az igazi neve is álnév volt, hiszen Reich néven született.

Pestabácsi 2014.10.01. 15:08:59

Egyszer majd csak megtudjuk, ki is az a G.B. Marwell. A könyvpiacon és a könyves szakmában ennél sokkal, de sokkal nagyobb problémák is vannak!

Emide Buda 2014.10.01. 15:34:12

A független kiadók szó szerint életben maradásért küzdenek. A terjesztő hálózatok visszaélve erőfölényükkel szívják a vérüket. Mindent a kiadó finanszíroz: fordítás, szerkesztés, borító, nyomda, marketing, etc., a terjesztők lenyúlnak 50-55 %-t a könyv árából, 60, 90 napra fizetik ki az eladott könyvek árát, (ami persze bizományba van náluk!) , de ezt sem tartják be, több hónapos késéssel utalnak, ld. Líra csoport, vagy egyáltalán nem fizetnek, pl. Alexandra. Bocsássuk már meg nekik az ilyen kis trükköket, (ha egyáltalán) ! Ismeretlen magyar író könyvét ,akármilyen jó is, üzletileg is sikeressé tenni a lehetetlennel határos feladat, ha nem áll mögé valaki komoly marketing büdzsével.
És akkor sincs garancia.
De ismerek olyan szerzőt, aki annyira bízik magában, hogy kölcsönt vett fel, hogy kampányt finanszírozzon a könyvének. Drukkolok is neki!

Kőtőkálmán 2014.10.01. 15:41:57

Úgy látom, hogy a perverz pornódat promózód a posztban , a többi csak a körítés. Van már elég mocsok a könyvesboltokban,felesleges szaporítani.

raptor64 2014.10.01. 15:47:40

Szerintem kifejezetten jópofa ez a dolog.
Legalább végre valaki csinál valami rendhagyót. Én kifejezetten kíváncsi vagyok, hogy mi lesz...
:-)

raptor64 2014.10.01. 15:49:54

Mármint a Marwellre gondoltam, nem valami pornóra...
;o)

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2014.10.01. 16:01:41

@Kőtőkálmán: Milyen jó, hogy csak eddig látsz és nem tovább. :-) Mert a fentieket tényekkel támasztottam alá a saját tapasztalataimmal, példákkal, az már elvakultságban reklámnak minősül. Az, hogy belinkeltem a példát is, az máris vörös posztó lett. Gratulálok, ha csak ennyi jött le neked az írásból, a korábbi majd 3-4 évnyi küzdelmem a kiadókkal és a kiadással nem.