Életlapok

Mindennapok - Egy örök darab

Kálmán Imre - Marica grófnő

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható 2016. november 27.

Imádom. Egy szóban így foglalhatnám össze, ami elég szubjektív vélemény egy kilencven éves darabról, de ebből is látszik, hogy a címválasztásom valós: hiába jöttek az újabb generációk, akkor is kiváló szórakozás minden korosztály számára. De jöjjenek a részletek!

Ami a regényeknél Rejtő Jenő, a filmekben Kabos Gyula, az operetteknél Kálmán Imre: szórakoztatás könnyedén és mégis szívhez szólóan, bárki számára érthetőn, egyedi módon. A Csárdáskirálynőt nehéz felülmúlni, de a Marica grófnő könnyedsége is hamar sokak kedvence lehet.

A recept ismerős: végy két hős szerelmest, plusz két bolondos, bohókás embert, kavard meg némi bölcsességgel, majd tekerd meg a történetet és máris kész a hepiend. Aki nem ismerné még a sztorit, az első részét elmondom, még ha a vége ebből sejthető is: a birtokot a grófnő távollétében álnéven vezető, ám anyagilag leégett gróf és a címszereplő közötti bonyodalmak már az elején elkezdődnek, amikor kiderül, hogy a grófnő egy kitalált vőlegény miatt tér haza. A gróf a minden lében barátjával kitalálnak egy gonosz tréfát: a barát kiadja magát a kitalált vőlegénynek és felbukkan a frissen hazatért grófnőnél. A képben még megjelenik a gróf kishúga, aki a grófnővel érkezik haza, de ő tartja a száját, nem árulja el a bátyja titkát. Ők négyen alkotják a mű magját, a többiek a körítés: a grófnő egy régi hódolója, valamint beállít a gróf távoli rokona a mű végén, hogy még inkább felkavarják az így sem egyszerű szálakat.

Természetesen a félreértések és az egyszerű büszkeség megakadályozzák az egyértelmű végkifejletet, de ebben pont ez a legjobb: a férfi-női játékok kibontakoznak, élvezhetők lesznek. A mai világból sajnos hiányoznak ezek a momentumok, jó ismét látni a színpadon. A történetet pedig átszövik a nagyszerű slágerek, mint a Hej, cigány, a Szép város Kolozsvár, Ringó vállú csengeri violám - de még sorolhatnánk a régi, fülbemászó dallamokat. A zene és a sztori plusz apró poénokkal való felpörgetése nagyon jót tesz a darabnak, úgyhogy abszolút kiváló szórakozás!

Hála a Budapesti Operettszínháznak ismét leporolták a darabot és újra megnézhető. Mi az alábbi szereposztással láttuk, Makláry László vezényletével, KERO rendezésében:

  • Bordás Barbara - Marica grófnő
  • Vadász Zsolt - Tasziló gróf
  • Kékkovács Mara - Liza
  • Peller Károly - Liebenberg István
  • Kállay Bori - Bozsena
  • Földes Tamás - Dragomir Populescu Moritz herceg
  • Dézsy Szabó Gábor - Kudelka
  • Melis Gábor - Tschekko
  • Frankó Tünde - Manja

 Természetesen többféle szereposztásban is látható a darab, de ismerve az Operettszínház művészeit, mindegyik szereposztással feledhetetlen lesz!

Már csak egy kérdésem volna a végére: hogyhogy nem készült még ebből film? Például olyan, mint a Csárdáskirálynőből? Szívesen megnézném és üdítő színfolt lenne a látványfilmek között.

A bejegyzés trackback címe:

https://mykee.blog.hu/api/trackback/id/tr212005006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.