Életlapok

Szoftverajánló - Affinity Photo 1.6

Profi program - amatőr szemmel

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható 2018. január 19.

affinity-photo-logo.png

Hol is kezdjem? Talán ott, hogy a sors elém sodorta ezt a kiváló fotószerkesztő alkalmazást, miszerint "ha most nem veszem meg akciósan, akkor soha!" A reklámlevél előtt korábban már belefutottam az Affinity alkalmazásaiba, de akkoriban drágálltam az árukat. Persze jó magyarhoz híven kuponokat is vadásztam, hátha olcsósíthatom, de az áruházuk szőrös szívű volt: sehol egy erre való hely, ahová megadhattam volna a kedvezményre jogosító kódot. Aztán tavaly novemberben jött az előbb említett levél, és minden megváltozott.

Most az elején leszögezem: imádom az Affinity programjait! Csak azért írtam ide, hogy senkit se érjen váratlanul az elfogultságom. Nem, nem fizetett reklámról van szó, egyik szoftverüket sem kaptam tőlük ingyen (csak a hozzájuk való kiegészítéseket, de ez nem befolyásolja a véleményem). Gondoltam jobb, ha ezt most letisztázzuk.

Szóval ott tartottam, hogy levelet hozott a digitális posta: 25%-kal olcsóbban juthatok hozzá az Affinity Photohoz. Erősen elgondolkodtam az ajánlaton, több okból is: nem volt olcsó a 13 ezer forintos ár, viszont utánanéztem ismét, hogy mit tudhat a program, mit mondanak róla mások?

ap-nyitokep.jpg

(Az Affinity Photo felülete világos témával)

 

A fizetett bértollnokok, tehát a rajongók és fórumozók szerint a legtöbben a Photoshopról tértek át erre. Ez már elég ütős érv volt az Affinity mellett. Ugyanis aki napi szinten ezzel foglalkozik, miért hagyná ott a világszinten is No.1 fotóbuherátort? Persze az ár náluk sokat nyomott a latban: nem szerették azt az előfizetéses modellt, amit az Adobe kitalált (mert amúgy majd 200 ezer forintos ára volt a Photoshopnak! Az új konstrukcióban, előre fizetve is majdnem 100 ezer forintba kerül évente, Illustratorral karöltve már több mint 235 ezer!). Ezek után az Affinity Photo 18 ezer forintos bruttó ára bagatellnek mondható. A Corel Paintshop Pro kisebbik csomagja kerül szinte ugyanennyibe.

Tehát innen nézve a felkínált 13 ezer forintos ár (ÁFÁVAL!) máris rózsaszín álomnak tűnt. De hogy még vonzóbb legyen az ajánlat, három plusz kiegészítőt is adtak mellé (makrók, textúrák, hátterek). Egyre csinosabb volt szememben a csomag, de még mindig nem ugrottam bele, hanem előbb megnéztem pár tanulóvideót, amiből 200-nál többet készítettek csak az Affinity Photohoz! Az utolsó lökést váratlan helyről kaptam: a CEWE oldalán magyarul is megnézhettem pár hasznos videót a programról. A CMYK kompatibilitás pedig igazi kényeztetésnek tűnt, de erről majd később!

Uccu neki, megvettem, feltelepítettem és örültem, mint az új gyerek a régi játéknak. A program logikáját elsőre nehéz volt elsajátítanom, mert korábban az ingyenes GIMP-pel készítettem a képeket, és az ember nehezen áll át másféle megközelítésre. Az első dolog, amit nem értettem, hogy miért vannak Live szűrők és hagyományosak? Azaz: miért lehet homályosítani Blur szűrővel kétféleképpen? Aztán hamar leesett a dolog, és azóta is imádom a Live szűrőket!

De hogy ti is értsétek a különbséget, álljon itt egy gyorstalpaló hétköznapi nyelven: ha javításokkal (adjustments), effektusokkal és szűrőkkel egyszer elvégzed a kép módosítását (például homályosítás, erősítés, átszínezés, torzítás stb.) az úgy marad. Mintha összemaszatolnál egy képet az ecseteddel, és utána "jól van az", úgy hagyod. Ha mégsem tetszik a végeredmény, akkor visszavonod és kezded elölről. Ez szép dolog, ha csak egy dolgot módosítanál a képen. Viszont szerintem többféle trükköt akarsz még rápakolni (élesítés, színkiemelés, esetleg szöveget is), ugye? Aztán ha mindegyik módosításból utólag bármit is változtatni akarnál, akkor megette a fene, kezdheted elölről az akár fél-egy órás melót. Ugye milyen bosszantó? Erre találták ki a rétegeket (layerek): egyik rétegre a szöveget teszed, másikra mondjuk az alap képet, harmadikra egy másik képet, és így tovább: egymásra felpakolod - mint a szekrényben a ruhákat. Ez azért jó, mert ki-bekapcsolhatók ezek a rétegek, tehát készíthetsz felirattal vagy anélkül is mondjuk naptárat, esetleg háttérképet, vagy akár többféle szöveget pakolhatsz fel össze-vissza. Ahhoz, hogy ezek a rétegek miként viselkedjenek az alatta lévővel, be lehet állítani. Tehát csak a szín kerüljön át az alsóba vagy épp a világosság, netán összemosni szeretnénk - programtól függ a kínálat, de nagyon látványos és hatásos eredmény érhető el csak a mód állításával.

Nomármost az egyszerűbb programokban úgy használják a fentieket, hogy az eredeti képet új rétegbe másolod, majd azon elvégzed az effekteket, amiket szeretnél, esetleg átállítod a megjelenési módját, így az alatta lévő, eredeti fotóval érdekes hatásokat hozhatsz létre. Ezen a módszeren csavart egyet az Affinity, és használhatunk javító rétegeket és Live szűrőket.

ap-sarga.jpg

(Akcióban a javító rétegek és Live szűrők, avagy: ilyen az élet piros szín nélkül)

 

A Live szűrők és javító rétegek lényege, hogy az eredeti képre ugyanúgy rápakolhatod anélkül, hogy az eredeti képed módosulna, ráadásul a sorrendjüket módosíthatod a legjobb végeredmény eléréséhez. Ehhez hasonló megoldásokkal itt-ott találkozhatsz a profibb programokban, viszont nekem hatalmas előrelépés volt a GIMP-hez képest. Nem csak használatban, gondolkodásban is átformált: nem kell az eredeti képből állandóan másolatokat készíteni, csupán elég a különböző buherákat egymásra pakolni, a gép pedig megmutatja, milyen a végeredmény. Szinte minden fontosabb dolgot azonnal tudtam állítani, finomítani, egyből láttam, mit kapok végül.

Hogy konkrétabb dolgot is mondjak: nyitok egy szép tájképet, majd az egyik szűrővel kiemelem az élénk színeit, a másikkal kissé dombornyomásos hatást keltek, a harmadikkal állítom a fényerőt, hogy sötétebb, kontrasztosabb legyen és folytatnám. Persze a túleffektezésnek ára van: minél többet pakolunk fel, annál inkább fűt majd a gépünk, ugyanis menet közben kell kiszámolnia mindent, hogy megmutathassa a végeredményt. Tehát erős processzor és sok memória kell a gépbe (bár ez utóbbinak a használatát a beállítások között korlátozhatjuk).

A másik dolog, amihez másféle elgondolás szükséges: a Perszónák. Hívhatnánk munkafelületnek, munkaasztalnak is, mert valójában erre valók, és a program tetején, mint fülek helyezkednek el a bal sarokban. Bármelyiket kiválasztva átalakul a program felülete: például az egyik Perszónán a nyers (RAW) képek feldolgozása történik meg, a másikon speciális torzításokat végezhetünk, a harmadikon speciális hatásokat buherálhatunk, a negyediken egyedi exportálást kérhetünk. A Perszónák lehet, hogy később sokasodnak majd a speciális igényeknek megfelelően, ami üdvözítő, mert a segítségükkel tényleg könnyebb a feladatra koncentrálni. Mivel a Perszónákon történő módosítások nem visszavonhatók, nem rétegezhetők, ezért célszerű nem az eredeti képen, hanem egy másolaton kísérletezni.

ap-tonemap-persona.jpg

(A Tone Mapping Persona felülete, ahol némileg megbolondíthatjuk a képet) 

 

Ami nagyon tetszett nekem, hogy a kijelöléseket külön-külön lementhetjük, így mindig kéznél lesznek, ha ki kell választani a kép egy részét. Persze a kijelölést fel lehet használni maszkolásra is (ennek lényege, hogy csak a kijelölt részt látod, a többit nem. Mintha kivágtad volna a képből azt a részletet). Szintén tetszik az ecsettel történő maszkolt javítás: egyből látható, hogy a kép miként fog kinézni, ha az egeret az adott terület fölé viszed. Ami még nagyon bejött nekem, hogy a színcsatornákat (RGB - Red, Greeen, Blue, avagy Vörös, Zöld és Kék, ezekből áll egy kép, a monitor ilyen színeket jelenít meg) egy kattintással szét tudtam választani, megtekinteni és ráadásul újabb rétegként létrehozni. Ez nagyon hasznos, ha például a kép egy részletét akarod kiemelni.

Imádom a kivágás funkciót: miután kijelölöd a területet, egy Refine gombbal lehet finomítani, sőt: ecsettel a kényes részeket megjelölheted, és ott a program alaposabb munkát végez, hogy eltüntesse a hátteret (például a hajszálak esetében). Tény, hogy hiányolom a szabványos (pl. kör vagy téglalap) kijelölések esetében a közvetlen, utólagos, kézi kijelölés-átméretezést, de ez finomítható, megoldható egy erre a célra való ecsettel vagy használd a maszkot, ott engedi a "kijelölés-füleket".

Amit még szoknom kell: kétféle gradiens (színátmenet) készíthető. Első reflexben belefutottam abba, hogy létrehoztam egy feketéből fehérbe történő átmenetet, és örültem neki, hogy de ügyes vagyok. No igen, csak az átmenetet később nem tudtam módosítani, újra létre kellett hoznom. Bosszantott ez az egyszerűség, hogy "micsoda dolog ez kérem, ilyet tenni szegény lúzerrel! Dolgoztatnak itt feleslegesen és vacakolnom kell! Felháborító!" Aztán utánanéztem, és egy trükkre leltem: létre kell hozni egy (például négyzet alakú) objektumot, és ha abba hozom létre a gradienst, azt utólag bármikor módosíthatom. Bár furcsának találtam ezt a megoldást, de örültem, hogy nem kell minden alkalommal vacakolnom a paraméterekkel.

Persze hasznos funkció, hogy a szöveg stílusának, típusának kiválasztása élő előnézetben történik, mint a Wordben. A szövegeket egy kattintással lehet sablonból effektezni, bőven található belőlük az Affinity fórumán. Természetesen a felület abszolút testre szabható, az ikonokból lehet szín nélkülieket választani - szóval kényelmesen berendezhető ízlés szerint. Az már csak hab a tortán, hogy 360 fokban készült fotókat is lehet benne javítani (már ha valakinek ilyen masinája lenne).

Sokakban felmerülhet a kérdés: mennyire kompatibilis a Photoshoppal? Nos, a kiegészítők (pluginek) gyártói még nem igazán készültek fel az Affinityre, de pár már kényelmesen használható, mint a Google NIK Effects, vagy a Filter Forge. Sajnos a két kedvencem, az ON1 és a Franzis termékei még nem képesek a beépülésre, de talán később változik a helyzet. A Photoshop ecseteket gond nélkül lehet importálni. A PSD fájlok megnyitásával nem volt semmi gondja, exportnál még akadnak érdekességek, amiket később javítanak (pl. a szöveget képként menti el).

Ami viszont komoly érv volt az Affinity mellett, az a nyomdai kompatibilitás, ugyanis képes megnyitni és menteni CMYK (Cyan, Magenta, Yellow és Key /tehát a fekete/) színtartományú képeket. Ez nagyon fontos, mert az RGB színvilág a monitorra tartozik, a CMYK pedig a nyomtatóra. Tehát ha azt a színt szeretném látni a kezemben, amit a monitoron is, akkor érdemes CMYK módban szerkeszteni és menteni. A legtöbb fotószerkesztő nem képes CMYK képeket közvetlenül megnyitni és módosítani, és csak "talán" tud CMYK-s színvilágba menteni, ami némileg eltér az RGB-től (szemmel láthatóan is más színeket kapsz). Szóval ha kiadványkészítésre adnád a fejed, akkor nem kérdés, hogy mindenképp beszerezd ezt a programot! Ráadásul tényleg sokféle formátumban tud exportálni, akár nyomdakész PDF-be is! Annál kényelmesebb nincs, mint megszerkeszteni a képet, majd CMYK-s PDF-be exportálom, és már nyomtathatják is. Minden trükk nélkül.

ap-pdf.jpg

(Profi, nyomdakész PDF-et is készíthetünk)

 

Szóval maximálisan elégedett vagyok az Affinity Photoval. Tény, hogy a sok effektus használatakor rendesen meghajtja a gépet, de a Photoshop tulajok szerint így is kevesebbet zabál. Úgyhogy mindezek fényében lassan működne, inkább a gépet kell izmosítani, bár én kivárom, ha sokat számol (főleg a Denoise, azaz a pöttymentesítő szűrőnél). Persze sok-sok hasznos és profi funkciót (például makrózás, fókuszállítás, fotóigazítás, panorámafűzés, darabolás) tartalmaz még azon felül, mint amiket említettem. Ezekről egy gyors és látványos összefoglaló található az Affinity Photo oldalán vagy az online is olvasható súgóban.

Ha idáig eljutottál és érdekel a szoftver, itt vásárolhatod meg Windowsra vagy MAC-re (a Windows 10-hez a Windows áruházból is meg lehet venni, de akkor a Microsoft fiókhoz kapcsolódik a regisztráció). Persze ha csak ki akarod próbálni, kérhetsz ingyenes, teljes értékű próbaverziót emailben. Ha van a sarokban félredobva egy iPaded, akkor arra külön fotókészítőt adott ki az Affinity, hogy mindig kéznél legyen a kedvenc fotószerkesztőd.

20170702_183829a_1920.jpg

(Affinity Photoval módosított kép)

A bejegyzés trackback címe:

https://mykee.blog.hu/api/trackback/id/tr6113587805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ClownPepito 2018.01.21. 13:16:16

Klassz a leírás. Jómagam is hátrahagytam a Photoshoppot és átnyergeltem a német PhotoLine-ra. A leírás alapján erősen hajaz erre az Affinityre.
A tippet köszönöm, majd megnézem.
Üdv: CP

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2018.01.21. 14:07:12

No a PhotoLine-t nem ismertem, viszont ahogy néztem az oldalukat, hasonló tudással rendelkezhet. Ellenben itt két külön program a fotós és a vektoros alkalmazás, habár mindkettőben van átfedés. Tehát tudsz vektorozni az Affinity Photoban is, míg a Designerben minimális fotóbuhera is benne van. Viszont míg ez utóbbiban hiányoznak a szűrők, javítások, RAW feldolgozó, úgy a Photoban is azért kötöttek a vektorozási műveletek.

A PhotoLine-ban nem tudom, mennyire van erősen jelen a vektorozás, de ahogy nézem, árban szinte ugyanott van. Viszont a PhotoLine esetében valahogy keveselltem a weboldalukon leírtakat, ha már ennyire nagy tudású a szoftver. Tehát vagy a marketingjük nem olyan jó, vagy a szoftver tényleg ennyit tud? Itt inkább marad a tutorial és a demo letöltése a program jobb megismeréséhez. Köszi a tippért!

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2018.01.21. 14:43:59

Nézem a PhotoLine-t, és sokat tud az is, egyes dolgokban talán többet is adhat az Affinitynál, viszont a felületére ráférne egy frissítés. Azt nem írtam le a cikkben, hogy az Affinity régi neve Serif volt. Miután újrapozícionálták magukat és átdolgozták a programjukat, abszolút élvezet használni! A PagePlus ugyan még nem került forgalomba Affinity Publisher néven (nyáron jön az első béta), de már most sokan várják. Tény, hogy a PagePlus is kiváló kiadványszerkesztő, de ennyit számít az új csomagolás és a könnyű kezelés.
Tehát a PhotoLine is tuti alternatíva lehet az Affinity mellé, viszont az érzés kissé fapados, pedig ahogy pár dolgot kipróbáltam benne, tényleg jó!

ClownPepito 2018.01.21. 23:50:12

Ó! Serif? Azt ismerem! Egy ősrégi változatát használtam is egy darabig. Csak nekem egy kicsit nehézkessé vált az egyre öregedő masinám mellett.

Na igen, tökéletesen igazad van (bocs a tegezésért, azt sem figyeltem, hogy mennyi idős, vagy milyen korú lehetsz) A PhotoLine honlapja egy nagy semmi. Vagy legalábbis nem túl informatív.

Néhány éve már professzionálisan használom. A vektoros részét is csak ajánlani tudom, bár csak az svg fájlokat kezeli, de nekem az épp elég. Szerencsére a Ps-es szűrőket is használja, ám azokat inkább mellőzöm.

A kicsit hatékonyabb háttér eltüntetést irigylem, úgy látom az Affinityben az sokkal jobb.

Lehet, ha előbb kerül a látóterembe az Affinity, akkor azt választom, de szerencsére a CMYK-t a PhotlLine is kezeli, bár néha elgondolkodom, hogy a mai digitális nyomtatás világában a nyomdák miért ragaszkodnak mereven a CMYK-hoz, amikor annak színkeverése messze elmarad egy RGB mögött. Csináltam egy projektet, amiben úgy alakult, hogy ugyanazt a plakátot két nyomda is készítette. Az egyiknek jó volt az RGB, a másik kizárólag a CMYK-hoz ragaszkodott. A végeredmény szembetűnő volt. Az RGB-s látványosabb, frissebb színeket produkált. A hagyományos nyomdáknál szerintem egyszerűen gazdasági okai lehetnek ehhez a ragaszkodáshoz, mert biztosan egy komolyabb digitális nyomtató több alapanyagot kíván. Nem tudom. Nem vagyok nyomdász.
Ha tudsz erről valami épkézláb magyarázatot adni, akkor ne kímélj. Előre is köszönöm. Üdv: CP

BAZS69 2019.01.11. 19:52:29

Szia,
Tetszik a cikk! :)
Érdeklődnék, hogy ezt a szoftvert tudom telepíteni win 8 op rendszerre is?

Üdv!
Attila

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2019.01.11. 21:14:32

@BAZS69: Szia!
Igen, úgy tudom, hogy Windows 7 és újabb rendszerekre lehet telepíteni.
Javaslom még a másik két testvérét is beszerzésre: az Affinity Designer a vektorgrafikában erős, és a hamarosan megjelenő, de még béta állapotú Affinity Publisher, ami kiadványszerkesztő lesz, ráadásul összefogja a Photot és a Designert is.
A cikk megírása óta már-már napi szinten használom a Photot és tényleg szinte mindent meg lehet oldani vele!

BAZS69 2019.01.11. 22:20:21

@mykee: Szia, esetleg tudsz arról, hogy valahol oktatnák? esetleg te egy gyorstalpalót? Ennek van magyar nyelvű verziója? Vásárláskor gondolom csak egy gépre lehet telepíteni..., a jelenlegit cserélnem kell, mert nem erős a vas, így megvárom míg a másik meg lesz.

mykee · http://www.facebook.com/mykeehu 2019.01.12. 11:53:21

@BAZS69: vannak magyar nyelvű tippek is, én anno a cewe oldalán találtam rájuk:: halado.fotokonyv.hu/affinity-photo/

Magyar nyelvű verzió nincs belőle, de bevallom, nem is baj, mert a fotós programoknál ahány program, annyiféle magyar elnevezést láttam anno, szóval azért jobb az angol, mert ugyanazt minden programban ugyanúgy hívják, csak meg kell tanulni.

A Youtube csatornát több száz (!) oktatóvideó van csak az Affinity saját csatornáján, szóval vizuálisan látod, hogy miből mi lesz: www.youtube.com/channel/UCQZN-kIrZUQyoTnexM3jJAw/videos

A program nem gépfüggő, hanem user függő, ergo a saját gépeidre feltelepítheted, többre is. Nincs megkötés, és ez is az, ami miatt ennyien választják.