Életlapok

Könyvborító-tervezés alapok

Némi matek és grafika

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható 2018. május 05.

Régóta tervezem, hogy a magánkönyvkiadásról írok egy komplett bejegyzést, ami elég hosszú lenne, de pár ismerősöm a borítókészítés rejtelmeiről kért segítséget, ezért most ezt a lépést külön is megírom.

Természetesen egy megbízott grafikust nem pótol az alábbi leírás, tehát ha van pénzed grafikus megfizetésére, akkor válaszd azt, mert szebb végeredményt kaphatsz, illetve esetleg a nyomda kiválasztásában is segíthet, hiszen napi szinten benne van a lehetőségekben.

Ha viszont mégis bízol magadban, az ízlésedben, vagy esetleg nincs grafikus ismerősöd, netán kipróbálnád, akkor íme, itt vannak az alapok! Három dolog kell hozzá: egy jó grafikai program (legyen az a Photoshop/Illustrator, vagy Affinity Photo/Designer), egy számológép és némi matek. Lássunk hozzá!

 

A programok

 

A fotószerkesztő vagy kiadványszerkesztő kiválasztása azért kényes feladat, mert bár ajánlhattam volna a GIMP-et is, de sajnos az nem tud CMYK alapú PDF-et menteni, ami elengedhetetlen a nyomdának. A fent említettek mindegyike képes ilyen végterméket készíteni, tehát az első dolog valamelyiket beszerezni. Az Affinity olcsóbb megoldás, ráadásul van olyan profi, mint a Photoshop, szóval kevés büdzsével ezt ajánlom elsősorban a magánkiadás esetében, erről írtam egy bemutatót korábban.

Vektorgrafikus programot is használhatsz, mint az Illustrator vagy az Affinity Designer, ha ilyen elemeket szeretnél a borítódon látni. Az Inkscape egy nagyon jó vektorgrafikus program, de úgy tudom, hogy azzal sajnos nem tudsz CMYK-s PDF-et készíteni, tehát ebben az esetben nem ajánlom, csak maximum előszerkesztésre!

Természetesen ott vannak a kiadványszerkesztésre specializálódott megoldások is, mint az Adobe InDesign vagy az Affinity Publisher (vagy a régebbi verziója a Serif PagePlus). Ingyenes kiadványszerkesztő a Scribus, azt is kipróbálhatod, nyomdakész PDF-et tudsz vele készíteni, tördelésre is használhatod.

Aszerint válassz programot, hogy a borítódon milyen elemek lesznek, ugyanis mindhárom kategóriában más-más erőssége van a programoknak: ha csak fotókból lesz összerakva, akkor elég a fenti fotószerkesztők egyikét választanod, vektorra a második csoportból, míg többféle kiadványok szerkesztésére (később szórólap, névjegy, könyvjelző is akár) az utolsó csoportból.

Fontos, hogy ÁLTALÁNOS szerkesztőket azért ne használj, mert azok nem fognak neked nyomdakész, CMYK színtartománnyal rendelkező PDF-et előállítani!

 

Matekozzunk!

 

Ha megvan a fotószerkesztő, a következő lépés a matek! Ugyanis ehhez két dolgot kell tudnunk: mekkora könyvet szeretnénk (szélesség és magasság), illetve milyen vastag lesz (mélység). Az egyszerűbb példa kedvéért A5 méretet veszek alapul, ami 148 x 210 mm. Tehát ekkora lesz a fedőlapunk és a hátlapunk is külön-külön. Ezt a méretet jegyezzük fel!

A legkényesebb pont a gerincvastagság, azaz a könyv mélysége. Ugyanis ezt két tényező befolyásolja: a lap vastagsága, valamint a könyv oldalszáma. A fénymásolópapírt sokan használják könyvnyomtatásra, ez a 80g-os fehér ofszet papír néven is ismert lehet. Ennél a papírnál úgy számolják a gerincvastagságot, hogy az oldalszámot elosztjuk 20-szal, felkerekítjük (lefele soha!) és kész. Konkrétan: egy 512 oldalas könyv esetében (300g-os borítópapírral számolva) 512 / 20 = 25,6, ami kerekítve 26 mm lesz. Ezt is írjuk fel! (Másik példa: 320 oldal / 20 =  16 mm lesz a gerinc.)

(Egy tipp: mivel az oldalszámokat 8-cal kell osztani - ugyanis ennyi van egy nyomdaíven -, így első körben a betördelt oldalmennyiséget kerekítsük fel olyan számra, ami 8-cal osztható, és ha megvan, utána számoljunk gerincet!)

Fontos: a papír minél könnyebb (tehát 70 vagy 60 grammos), annál vastagabb, tehát a gerincvastagság is nő!

Ha nem vagyunk biztosak a gerincméretben, kérdezzük meg a nyomdát, hogy a kinézett papírtípushoz és oldalszámhoz mekkora gerincet kell alapul venni! A körülbelüli vastagság kiszámításához használhatjuk még a Premier Nyomda "számológépét" is! A jó gerinc kialakításához további tippeket olvashatunk még a Nyomdablogon, valamint az előbb említett "számológép" alatt is.

A legtöbb nyomda 3 mm kifutót kér (vágás miatti margó), de ha ettől eltérnének, érdemes erre is rákérdezni! A kifutó lényege, hogy a vágás során ne legyen fehér csík a könyv szélén, azaz a kép körben "lelóg". Természetesen ha a háttér fehér lesz, akkor ott nem kell kifutóval számolni.

Ha megvan a könyvméret, a gerincméret, a kifutó, akkor elvileg minden megvan! Lássuk sorban, hogy néz ki egy kiterített borító:

  • körben van 3 mm kifutó
  • a két borító méret
  • egy gerinc

 

Adjuk össze!

Vízszintesen mekkorának kell lennie? (2x3 mm, tehát a jobb és bal kifutó = 6 mm) + (2x148 mm, avagy a fedlap és hátlap = 296 mm) + 26 mm gerinc

Letisztázva: 6 + 296 + 26 = 328 mm vízszintesen

Függőlegesen egyszerűbb, mert a két kifutó van fent és lent, és a borító magassága, tehát: 2x3 mm + 210 mm = 216 mm függőlegesen.

Összegezve mekkora lesz a nyers borítónk? 328 x 216 mm. Ekkora területet kell majd létrehoznunk a szerkesztőben. De nem mindegy, hogyan!

 

Szerkesszünk!

 

A nyomdai felbontás 300 dpi, azaz 300 pont van egy inchen/hüvelyken. Ez az, amit be kell még állítanunk egy új alap (canvas) létrehozásához. Nyissuk meg a szerkesztő programot, válasszuk az új grafika létrehozását, és adjuk meg a fentieket: 328 x 216 mm felbontás, 300 dpi-vel.

Megkapjuk a területet (canvas), ahol összeállíthatjuk a borítót. Mielőtt fellélegeznénk, hogy "jaj de jó, máris nekiesek", pár dolgot még érdemes szem előtt tartani, amihez ismét némi matektudás szükséges (összeadás és szorzás).

Először is nézzük meg, mekkora felbontású képet kaptunk pixelben? Elég nagy, ugye? Ezt sima (de még jobb a Windowsos) számológéppel is át lehet számolni: 328 mm = 12,91 inch/hüvelyk x 300-zal (ennyi a dpi) = 3873 pixel vízszintesen, míg függőlegesen: 216 mm = 8,5 inch/hüvelyk x 300 = 2550 pixel. Tehát lett egy 3873 x 2550 pixeles alapunk. Szuper! Tehát minimum egy ilyen nagy felbontású képpel kell számolnunk, ha háttérképet szeretnénk vásárolni. Ha a kép ennél kisebb lenne, akkor az vagy csak egy kis része legyen a borítónak vagy keressünk másikat, mert nagyítani semmiképp sem, szabad (elmosódik, szétesik)!

Szerencsére a fenti programokban fel lehet venni segédvonalakat (guides) a tervezéshez. ezek lényege, hogy csak te látod a szerkesztések során, a végtermékbe nem kerülnek bele. Viszont így pontosan tudod, hová kell pozicionálnod a címet, szövegeket, hol kezdődik és végződik a gerinc. Mázli, hogy ezeket mm-re is be tudod állítani, nem kell a pixelekkel számolgatnod.

Még egy kitérő: biegelés. A nyomda előre meg tudja törni a borítót, hogy hol hajtsák a könyvet. Ezt a törést hívják biegelésnek. Keménykötés esetén lényeges, puhaborításnál általában könyvvastagságtól függ, de azért ott is elvégzik a feladatot. Bár én nem adtam meg a nyomdának a biegelési pozíciót, ők ezt a kellő helyen, 7 mm-nél végezték el, vegyük ezt alapul. Több könyvnél is lemértem, ez a 7 mm betonbiztosan megvolt. Azért, hogy biztosra menj, jobb, ha erre a "biztonsági zónára" nem teszel feliratot, szóval célszerű ezt is felvenni a segédvonalak közé.

Lássuk tehát, hová kell felvenni a segédvonalakat vízszintesen:

  • 3 mm (bal kifutó)
  • 3 + 148 mm = 151 mm (gerinc kezdete)
  • 3 + 148 - 7 mm = 144 mm (a biegelés vonala, ahol megtörik a hátlap)
  • 3 + 148 + 26 mm = 177 mm (gerinc vége)
  • 3 + 148 + 26 + 7 mm = 184 mm (a biegelés vonala, ahol megtörik a fedlap)
  • 3 + 148 + 26 + 148 mm = 325 mm (jobb kifutó)

Függőlegesen két segédvonal kell csupán:

  • 3 mm (felső kifutó)
  • 3 + 210 mm = 213 mm (alsó kifutó)

 

És kész. Máris látod a határokat, hogy mit hová pakolhatsz az üres területen, innentől fogva egyből látod, hol végződik a borító és a hátlap, ha nyomtatásba kerül.

A végén PDF-be tudod exportálni, de ott figyelj, hogy

  • CMYK színskálával tedd meg,
  • 1.4-es kompatibilitással,
  • a legtöbb nyomda színprofil beágyazása nélkül kéri (van egy ilyen pipa exportáláskor, ki kell venni), illetve
  • a legtöbbször segédvonal (pl. vágáshoz) vagy plusz színskála sem kell, ellenben ha az egyedi (nem 7 mm-es) biegelést meg akarod határozni, annak a jeleit be kell kapcsolni, máskülönben felesleges, a nyomda a szabványos biegelés szélességet veszi alapul.

Az exportálás után nyisd meg a PDF-et és ellenőrizd, mennyire vannak a helyükön a színek! Kicsit változni fognak, mert a nyomdaszínek másképp kerülnek kikeverésre, mint a képernyőn látottak, ezért ha van ismerősi körben négy színű nyomtató, érdemes a kész PDF-fel tesztnyomtatást végezni, mert a nyomdában darabra mérik az ilyen próbanyomásokat (ezt hívják proofnak), és nem olcsó, ha többször kéred!

A bejegyzés trackback címe:

https://mykee.blog.hu/api/trackback/id/tr7913893432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.