Életlapok

Egy képzelt riport önmagammal - 1. rész

Kezdetek és versek

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható 2017. október 01.

Üdvözlöm kedves olvasóimat! Ma Halasi Miklós a vendégem, aki többféle műfajban otthon van: a költészetben ugyanúgy megállja a helyét, ahogyan a romantikus regényekben vagy az egyperces novellákban.

Olvastam, hogy tizenéves korodban kezdted az írást. Mi volt a legelső próbálkozásod?

Egy Nemere István sci-fi regény továbbgondolása, ami a Kalandok a Vénuszon címet kapta. Akkoriban szerettem meg Lars, Don, Ariel kalandjait, és vártam a folytatást. A türelmetlenségem adta az ihletet vagy csak elvarázsoltak az űrkalandok? Nem tudom, de úgy éreztem, hogy meg kell írnom egy folytatást ebből a regénysorozatból. Ekkor voltam úgy 11-12 éves.

Sci-fit mégsem olvashattunk tőled eddig. Töredékekben itt-ott felbukkannak bizonyos részletek, mint például az Egy könnyelmű nap című írásodban, az a bizonyos gömb az étterem alagsorában. Azóta nem gondolkodtál azon, hogy sci-fi regényt írj?

Van pár tervem a jövőt illetően, ami talán beleillik ebbe a műfajba, de konkrét történet még nem alakult ki bennem, csupán ötletszilánkok formájában léteznek.

Mi lett a sorsa a Kalandok a Vénuszonnak? Elolvashatjuk majd?

Sajnos a történetet húsz oldal után félbehagytam egyszerű oknál fogva: nem sokat értettem ennyi idősen a csillagászathoz, internet sem volt még, a kutatómunka a kerületi könyvtárra korlátozódott. Hamar beláttam, hogy ez nekem kemény dió lenne, más irányba tereltem az írói ambícióimat.

Gondolom a versek felé...

Valójában a költészet később érintett meg. A felnőtt irodalom hamarabb ért el. Pontosítanék: a pubertás kor és a lányok utáni egészséges érdeklődés. Akkoriban nem voltak erotikus lapok, szinte vadászni kellett egy-egy pikánsabb fotót. Tinikoromnál fogva nem is kérhettem ilyen könyveket, ezért pár, titokban meglesett kép volt az ihlet forrása, valamint különböző érdekes szituáció mozgatta meg a fantáziám. Aztán középiskolás lettem és ekkor jött a rendszerváltás is. Megnyílt a sajtó és elárasztották az újságosokat a felnőtt kiadványok. Természetesen továbbra sem kérhettem ilyen lapokat, de akkoriban jelentek meg a regényfüzetek, mint a Romana vagy a Júlia, a fiatalokat a Denise-zel próbálták meghódítani. Ez utóbbival váltottam le az akkoriban megszűnő Alfa és Kockás magazinokat. A megírt szituációkat pikánsabb körülmények közé helyezve írtam pár rövid novellát, kisregényt, melyekhez magam rajzoltam ábrákat. Persze nem kell művészi grafikákat elképzelni, pár vonalas rajzot készítettem mindössze.

Elég érdekesen ugráltál a stílusok között. Kerested önmagad?

Valójában inkább párhuzamos érdeklődésnek mondanám. A sci-fi mindig érdekelt a közember szintjén, tehát szerettem a Star Warst, vagy Nemerét. A szex mindennapos részemmé vált, a romantika pedig a Denise füzeteken kívül az életben is megtalált: az első szerelem úgy 12 éves koromban érintett meg. Azóta vagyok a hölgyek tisztelője és imádom őket.

Verseket mégis 17 éves korod körül kezdtél írni aktívabban.

Volt pár próbálkozásom korábban is, úgy 15 évesen, de leginkább akkor, amikor valami csalódás ért. Ahogy a legtöbb költő, én sem a vidámságot öntöttem rímekbe, hanem a fájdalmat. Aztán annyira rákaptam erre a stílusra, hogy a hétköznapokat is ebben a formában írtam meg.

Aztán jött a Fülemüle és a pacsirta. Aztán jött még egy rövidebb "meseversed", a Fenyő címmel. Mi ihletett meg?

A Fenyő megírásakor karácsonyi hangulatom volt, illetve ott már megjelent az a depressziós érzésem, hogy sosem választanak ki, egy vagyok a tömegből. Aztán jön a reménysugár és egy szeretett helyre kerülök. A Fülemüle esetén a párkapcsolataim során többször előforduló fájdalmam fogalmaztam meg: a legtöbb lány nem vette észre a bennem megbújó értékeket, mindig a rosszfiú kellett nekik. Persze velem is rosszalkodhattak volna, voltam már annyi idős, de kinek kellett a jófiú? Úgyhogy elegem lett ebből és megírtam ebben a balladában.

De még írtál pár hasonló, romantikus verset, sőt: crossovert is - ha fogalmazhatok így.

Igen, a Sziget trilógia és a Mese a gazdagságról. Mindegyik önmagában olvasható, de ez utóbbi versem időben a Sziget második része után következik, ráadásul más korban is játszódik. A Mese a gazdagságról írása során jött az ötlet, hogy keresztezzem a korábbi történetekkel, ezzel lezárást adva az első két résznek, de aztán a furcsaságok, a kérdések egyre gyűltek: mi lett a sorsa a korábbi szigetlakóknak? Ezért készült el végül a harmadik rész és lett trilógia a Sziget.

Aztán egyre ritkultak a versek. Miért hagytad abba a rímfaragást?

Egyszerűen azért, mert megtaláltam a boldogságot, a páromat. Pontosítok: az előző társamat, aki mellett aktív életet éltem és kevesebb idő jutott az írásra. A szenvedések véget értek, de húsvétra igyekeztem mindig friss mondókákkal előállni. Ez maradt csupán a korábbi költészetemből. A könyv kiadásával úgy döntöttem, végleg elzárom a verses énem, csupán egy-két helyen, például regényekben bukkannak fel rímek.

Kicsit előre ugrom az időben: miért vártál ennyit a verseid kiadásával?

Mindig gondoltam rá, hogy egyszer megjelentetem. Pár éve elkezdtem begépelni a kézzel írt sorokat, de a depressziós hangulat annyira visszarántott, hogy belefáradtam, abbahagytam. Ne feledjük: hat iskolai füzetről beszélünk. Talán jó, ha a második füzetig eljutottam, aztán pár évre félretettem.

De akkor mi vitt rá, hogy folytasd és kiadd?

Két kedves barátném hatására és szeretetükre ültem ismét gép elé. Megmutattam nekik a korábban beírt verseket, illetve a Fülemülét. Ez utóbbi annyira megtetszett nekik, hogy kérték a többit is. Úgyhogy mély levegőt vettem és nekiültem. Miután elkészültem, megformáztam és egy kedves barátném nyomdájában tíz példányt nyomtattam belőle.

Az nem sok...

Ennyire futotta a zsebpénzemből. Valójában nem piaci terjesztésre szántam, inkább ajándéknak a két barátnémnak, akik támogattak, valamint édesanyámnak, illetve a saját polcomra. A többi példány is jó helyre került.

Az ebook formátum hogyan került a látókörödbe?

Korábban már adtam ki pár könyvet ebben a formában, de akkor még nem volt népszerű, széles körben elterjedt. Manapság sokaknak van ebook olvasója és az interneten a könyvet is olcsóbban lehet elérni. Pár versem ízelítőként publikáltam a rajongói oldalamon, és azt láttam, hogy sokaknak tetszettek a rímeim. Ezért döntöttem úgy, hogy ha már utánnyomásra egy ideig nem lesz keretem, ebook formában közkinccsé teszem az összeset. Az egyik legismertebb platformra, a Google két áruházába került fel: a Play és a Books kínálatában található meg Verseim címmel.

Sok sikert a könyvhöz, mi pedig hamarosan folytatjuk az interjú második részével, a felnőtt írói munkásságoddal.

(A második rész itt olvasható)

A bejegyzés trackback címe:

https://mykee.blog.hu/api/trackback/id/tr3512915267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása